Baranyában évszázadok óta együtt élnek magyarok, svábnak mondott frankok, délszlávnak nevezett sokácok, bosnyákok, Dráva menti horvátok. Mindegyik nemzet igen sajátos elemmel gazdagította a baranyai otthonok konyháját. Az állattenyésztés, a vadászat, a baromfitartás szinte minden család részére biztosította a szükséges húsokat. A Dráva és a Duna halakból — harcsa, csuka, ponty, süllő, keszeg, kecsege, rákok — kínált gazdag zsákmányt a folyó menti falvak lakóinak. (Feljegyzések szerint az 1800-as évek közepén főként vizát és pontyot fogtak errefelé, és az utóbbit gyakorta fölfüstölték, így tartósították.) Az erdő gombával, különösen vargányával, a mocsarasabb területek vaddisznóval, őzzel, fácánnal és fürjjel látták el az itt élőket. Gabonák közül több mint 50 százalékban búzát termesztettek, ez adta a főtt sült tészták — rétes, gombóc, palacsinta, kalács, pogácsa, lepény, perec stb. — alapját. Kukoricaliisztből főként gánicát, tepertős kukoricapogácsát és lepényt sütöttek. Fontos szerepe volt a darának is, amit a búza mellett árpából és zabból őröltek. Ínséges időkben az ormánságiak egyik fő terménye a hajdina volt, de a Dráva holtágai bővelkedtek sulyomban is, amit szintén összegyűjtöttek, és megfőztek. Ma már védett növénynek számít. Külön érdekesség, hogy ezt a növényt a távol keleti konyhák is előszeretettel használják, ott vízigesztenye néven fut. Szinte mindenféle zöldséget meg tudtak termeszteni maguknak. Az Ormánságban különösen sok gyümölcs termett, többféle körte és alma, szilva, a Mecsek alján, Villány-Siklós vidékén pedig szőlő.
Fő édesítőjük a méz volt, eleinte ezt az erdőkből gyüjtötték be, később maguk tartottak méheket. Sok tejet ittak, — az itt élő rácok főleg a kecsketejet, mert a tehenet nem fejték (1845) —, de sem a vaj, sem a sajt készítése nem volt rájuk jellemző.
A sokféle hozzávaló ellenére a baranyai ember általában egyszerűen étkezett, például gyakorta ettek reggelire fokhagymás pirítóst vagy rántott levest. Konyhájukban a leves kiemelt fontossággal bírt, gyakran bab vagy krumpli került bele, és előszeretettel sűrítették ezeket fokhagymás, hagymás rántással. Hús többnyire csak a vasárnapi levesbe jutott. Héköznapokon a húsokat többnyire puha kenyérrel és savanyúsággal ették, vasárnap pedig sokszor főztek hozzá tarhonyát.
A baranyai borokról
„ Aʼ földmivelés után leginkább bortermesztéssel foglalkodik aʼ baranyai nép. Már aʼ mult században 50 ezer holdnál többre ment aʼ szőlő, azóta pedig igen megszaporodott, minthogy különösen aʼ németek, hol csak lehet, mindjárt szőlőt ültetnek és aʼ legszegényebb kisházas is minden igyekezetét arra forditja, hogy minélelőbb egy kis szőlőcskét szerezhessen.[…] Soknemü mind erő, mind jó iz által kitünő borainkʼ királya aʼ hires villányi. Aʼ villányi és aʼ szomszéd vidék hazánknak valódi Burgundiája, ‘) mert bora, értők állitásai után mondom, vetekedik aʼlegjobb burgundival. Legujabban igen sokat tett villányi borunkʼ hirének emelésére Villánynak fönséges birtokosa, Károly főherczeg, aʼ Rhenusról hozatván különféle legnemesb szőlővesszőket, és jó sikerrel tenyésztetvén főkép aʼ rizlinget. ”
A fenti idézet 1845-ből, Höldbling Miksától származik, a Baranya vármegyének orvosi helyirata című könyvből; s többek közt ez is bizonyítja, hogy komoly borászati hagyománya van a Villány-Siklós vidéknek. Talán ezért is lehet, hogy a korábban Villány-Siklósinak, ám ma már csak Villányinak nevezett borvidék úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében: Magyarország első teljes értékű eredetvédelmi rendszere itt épült ki; és a borturizmus első hazai bástyája is a Villány-Siklósi Borút.
A Villányi borvidék rangját évszázadok óta elsősorban a vörösborok adják, annak ellenére, hogy a borok tekintetében szinte tökéletes és teljes skálát tud ajánlani a borpiacnak.
Legismertebb vörösborai: Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir, Portugieser, Zweigelt.
A fehérborokért inkább a siklósi körzet „felelős”. Legismertebbek: Chardonnay, Hárslevelű, Királyleányka,
Olaszrizling, Muscat Ottonel, Rajnai Rizling, Szürkebarát, Tramini, Zöld Veltelini.
A cikkehz tartozó receptek
Göntéri csirke csuszatésztával
Mecseki finomfalatok
Baranyai busófánk