Szénhidrátok

A szénhidrátok az izmok és az agy elsődleges energiaforrásai, melyek a szervezetben elraktározódnak, így gyorsan hasznosítható tartalék tápanyagok. Alapvetően két nagy csoportjukat különböztetjük meg: az egyszerű, valamint az összetett szénhidrátokat. Az előbbiek az egyszerű cukrok (gyümölcscukor, szőlőcukor) és a kettős cukrok (répacukor); az utóbbiak közül a legismertebb a keményítő. A cukrok a szervezetbe kerülve gyorsan felszívódnak és rövid időn belül jelentős vércukorszint-emelkedést, majd ezután hirtelen csökkenést váltanak ki. Ez gyakran fáradtságot, gyengeséget eredményez. Ezzel szemben az összetett szénhidrátok kisebb és elnyújtott vércukorszint-emelkedést eredményeznek, tehát a vércukorszint-esése is kisebb, nem kelt fáradtságérzetet. Van néhány kivétel: egyes keményítőforrások, pl. burgonya, fehér kenyér, fehér (finom) lisztből készült péksütemények gyors vércukorszint-emelkedést idéznek elő, míg például a hüvelyesek, a teljes őrlésű lisztből készült péksütemények csak mérsékletes és lassú vércukorszint-emelkedést eredményeznek. A zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök egyszerű és kettős cukrokat is tartalmaznak, többségükben az összetett szénhidrátok közé tartoznak. Érdemes tudni, hogy az energiaként fel nem használt szénhidrát a szervezetből nem távozik el, hanem glikogénné (keményítő) átalakulva az izmokban és a májban raktározódik el. Szénhidrátokból az a legjobb, ami az eredeti formájához a legközelebb áll, minél kevésbé földolgozott. Ezek elsősorban a gyümölcsökben, zöldség- és főzelékfélékben, hüvelyesekben, magvakban, barna kenyérben, barna lisztből készült tésztákban és barna rizsben találhatók, s értéküket fokozza, hogy fontos enzimekben, vitaminokban, ásványi anyagokban, élelmirostokban is gazdagok.