Finom őszi csemege a sült gesztenye, különösen a hagyományos módon sütött. Ehhez egy, a képen is látható vasból készült alkalmatosság szükséges, ami egy nyélre erősített vasból készült lyuggatott aljú “lábas”. Ebbe kell majd beleönteni a gesztenyét egy-két sorban, ami semmi extra előkészítést nem igényel, mindössze annyi a feladat, hogy a kukacos, vagy penészes szemeket ki kell dobni belőle, a többit pedig langyos vízben leöblítjük. Persze azért ez így nem teljesen igaz, hiszen a sütés sikerét a gesztenye minősége is befolyásolja. Ha teljesen friss, akkor nincs vele gond. Ha már állt pár napot, akkor viszont óhatatlanul veszített nedvességtartalmából, amit vissza kell adni neki, így a szemeket fél-egy órára érdemes hideg/langyos vízbe áztatni, hogy egy kicsit felfrissüljenek. Ha boltban vásároljuk, teljesen bizonytalan a leszedés időpontjától eltelt napok száma, így az áztatás mindenképpen javasolt, illetve vásárlás előtt érdemes megnyomogatni pár szemet, mert ha puha, és könnyen benyomható a héja, akkor levegő van a gesztenye és a héja között, ami arra utal, hogy a gesztenye régi, összeszáradt. Ezt inkább ne vegyük meg. Ha lehet, fényes, sötétbarna színű, sima és kemény felületű, méretéhez képest nehéz és hasonló nagyságú szemeket vásároljunk.
A korábban említett lábas úgy van kialakítva, hogy pontosan beleférjen abba a vashordóba, amibe fával begyútottunk és már erősen ég a lángja. A nyeles lábasban lévő gesztenyét ebbe a lángba kell tartani és folyamatosan rázogatva mintegy 10 perc alatt megsütni. Az erős lángban a gesztenye héja megég, megszenesedik, megreped és ahogy rázzuk az edényt, a lyukakon keresztül ennek egy része kihullik, a puhára sült gesztenyéről a többi héj pedig könnyűszerrel lehámozható. Aki rutinos sütő, pontosan látja, tudja, hogy mikor kész a gesztenye. Ha szétfeszítve a színe szép sárga és a külseje elválik a belsejétől akkor szinte biztos a siker. Aki kezdő, sütés közben egy-egy szemet kapjon ki, hogy ellenőrizze megfelelően puha, finom-e már. Ha túlsül, megkeményedik. A sült gesztenyét szokás még néhány percre konyharuhával bélelt kosárba önteni, bebugyolálni, hogy a gőzében párolódjon, puhuljon még egy kicsit, s csak ezután meghámozni.

Az otthoni sütésről

Van aki sütőben süti, van aki a tűzhely lapján (platnin), én az utóbbit tartom jobb megoldásnak. Az átválogatott gesztenyét langyos vízzel megmossuk, majd úgy vagdaljuk be, hogy sütés közben szépen kinyílhassanak, megkönnyítve ezzel a hámozást. Én már ezerféleképpen bevagdostam, de talán az a legjobb, amikor a talpát (lapos felét) középen egy éles kiskéssel (szikével) végigvágom, a domború oldaláról pedig középről indulva lefelé vágok, egészen az előző vágásig, tehát merőlegesen.
Az így előkészített szemeket fél-egy órára hideg vízbe áztatjuk, hogy felfrissüljenek. Ezután kisebb adagokban, egy nagy serpenyőben, nagy lángon, lefedve – akár egy kerek jénaival, folyamatosan rázogatva 15-20 perc alatt megsütjük. Ha kész, azonnal meghámozzuk. Miután kis mennyiség sül egyszerre, az is célravezető megoldás, ha a szemeket először a sima oldalukra fektetve rakjuk serpenyőbe, így tölti el a sütési idő kb. kétharmadát, majd egyesével megforgatjuk a maradék egyharmadnyi időre. Ha így sütjük, nem kell közben rázogatni a serpenyőt.