Hajdanában, amikor még nem volt hűtőszekrény, a disznóhúst gondos sózással, pácolással, füstöléssel tartósítták. A húsvétkor elmaradhatatlan sonka is ebből az időszakból, a paraszti életből „maradt itt”, – de egyáltalán kapni e még igazi, békebeli sonkát?

Mi is az a sonka?

A sonka a jelenleg hatályos Élelmiszerkönyvi előírások szerint egy termékcsoportot jelent: a húsfeldolgozó ipar pácolt húskészítményeket ért alatta. A sonka tehát a hús egyfajta elkészítési módjára utal, ezért lehetséges, hogy a boltban kapható szeletelt sonka inkább hasonlít a párizsihoz, mint az eredetileg értett (húsvéti) sonkához. Eredetét tekintve a hús lehet: sertés-, marha-, baromfi-, ló-, juh-, kecske-, nyúlhús stb., illetve vadhúsok is. A nyers darabos (pácolt-füstölt) árukhoz a füstölt sonka, míg főtt darabos árukhoz a különböző gépsonkák tartoznak.
Készítésük technológiája szerint a következőképp csoportosítjuk őket.
– hagyományos, lassú pácolással (száraz sózás után hidegen füstölik, a termék nyers marad), ilyen például a parasztsonka,
– hagyományos, közepes érlelési idejű pácolással, fecskendőpáccal és fedőpáccal, a termék ekkor nyers vagy főzött egyaránt lehet (pl. a húsvéti áruk),
– gyors átfutású, nedves pácolással, ilyen a főtt sonka vagy a fóliás sonka.
A főtt termékek eltarthatósági ideje rövid. A pácolt termékeket általában füstölik, és nyersen vagy főzve hozzák forgalomba. Sonkát dobozban is lehet kapni, ezeket az ún. dobozos húskészítményekhez sorolják.

Mi van benne?

Talán nem meglepő, de ma (már) a sonka nem csak húsból áll. Mivel a sonkát úgy pácolják (gyorspácolás), hogy az előírt mennyiségű páclét több ponton a húsba injekciózzák, így a sonka jelentékeny hányada víz lehet. A gépsonka kicsontozott combból készül bőrös szalonnával. Tovább árnyalja a képet, hogy a csontok helyére zselatint szórnak, bár ezáltal a szeletelhetőséget javítják, a technológiának köszönhetően a terméket akár színhúsnak is lehet vélni.
A magyar szabályozás szerint nem kötelező feltüntetni, hogy mennyi egy adott sonka hústartalma, ezért ezt az adatot csak abban az esetben tudhatjuk meg, ha a gyártó büszke rá, és feltünteti a címkén. Így kapható a hazai kereskedelemben 63% pulykamellhúst tartalmazó mellsonka, 73% pulykacombhúst tartalmazó selyemsonka, de 88% sertéscomb színhússal készülő főtt sonka, valamint 97%-os csirkehústartalmú csirkesonka is. Ezek kitűnő termékek, de sajnos az ellenkezőjére is akad példa: füstölt-főtt-kötözött sonka bevitt páclé mennyisége legalább 25%, sertéstarjából vagy -lapockából készül, ezen kívül vizet, konyhasót, cukrot, stabilizátorokat, antioxidánst és tartósítószert is tartalmaz. A hústartalom tehát nagy terjedelemben változik: 45 és 97 százalék között.
A nitriteknek és nitrátoknak köszönhetően a termékek színe élénkrózsaszín.

Nemcsak finom, de tápláló is?

Az ünnepi étkezések során érdemes odafigyelni arra, hogy a kapható sonkakészítmények tápanyagtartalma nagyon eltérő. A gyakrabban kapható termékek címkéit átböngészve megállapítható, hogy energiaértékük 76 és 216 kcal között van – tehát majdnem háromszoros a különbség két sonka energiatartalma között. A fehérjetartalom 15 és 26 g/100 g között, a szénhidráttartalom 0,1–2 g/100 g között, míg a zsírtartalom 0,8 és 12 g/100 g között mozog. Az aszpikos sonka minimális fehérjetartalma 12% maximális zsírtartalma 4%. Ugyanezek az értékek gépsonkánál: 15%, illetve 9%. Nem kell ahhoz (táplálkozási eredetű) betegséggel küszködnünk, hogy odafigyeljünk arra, milyen termék kerül a kosarunkba. Sőt, ellenkezőleg! Igyekezzünk megelőzni azáltal is e betegségek kialakulását, hogy tudatosan állítjuk össze az étrendünket, előbb nézzük meg, mit fogunk magunk és családunk asztalára tenni. Például ha újév óta igyekszik pár kilótól megszabadulni, a húsvét reggelire sem kell lelkiismeret-furdalással gondolnia: válasszon olyan terméket, amiről kiderül, hogy miből készül (a nagyobb hústartalmút válassza), mennyi energiát tartalmaz, valamint az előreszeletelt kiszerelés segít mértéket tartani. Még nem tudni, hogy milyen áron lehet idén hozzájutni a hagyományos húsvéti sonkához, az azonban tény hogy a húsipari termékek minősége kettészakadt: az olcsó, silányabb minőségű termékek mellett jelen vannak a magas árú és minőségű termékek is – de ne csak ár alapján ítéljen, feltétlenül olvassa el a cimkén az összetevők és tápanyagtartalom listáját!

A füstölt sonka „kockázata”

A mértékletes füstöltsonka-fogyasztás, ellentétben a közhiedelemmel, nem rejt valós veszélyt a daganatok kialakulására és a rákos megbetegedésekre! Az iparilag füstölt húsokban 0,1–1,5 µg (mikrogramm)/kg benzpirént mértek, míg a házilag füstölt sonkában 20 000 (mikrogramm)/kg érték is előfordult. A puhafával (pl. fenyő) végzett füstölés nagy mennyiségű benzpirén képződéséhez vezethet, de a keményfából (pl. bükkfa) csak elenyésző mennyiségű rákkeltő anyag keletkezik. Ugyanakkor a desztillációval tisztított füstoldatok ún. policiklikus aromás hidrogénkarbonátokat (PAH) nem tartalmaznak. Rendszeresen, naponta kb. 170 g grillezett húst kell ahhoz fogyasztani, ami után DNS-vizsgálattal a vizeletből is kimutatható volt az 1-hidroxipirén vegyület (ez jelzi a szervezetben a policiklikus aromás vegyületek jelenlétét): bizonyítottan egyes tumorok rizikóját növelik, például a hasnyálmirigyre nézve karcinogének. Ehhez azonban nagy mennyiségben és rendszeresen szükséges komoly pörzsanyagterheléssel járó élelmiszereket fogyasztani! Fontos az is, hogy az antioxidánsok az egészség megóvásában, az öregedés lassításában és egyes betegségek kialakulásának megakadályozásában nagy szerepet játszanak. A korszerű táplálkozási ajánlásoknak megfelelően, a grillezett és füstölt húsok mellé minden alkalommal az étkezés részeként szerepeltessünk az idénynek megfelelő gyümölcsökből, zöldségfélékből! Például két szelet füstölt sonkával szemben hatékonyan veszi fel a „harcot” egy-egy zöldpaprika és paradicsom, egy adag, nyers zöldségeket is tartalmazó saláta.
Magyarországon a botulizmus (egyfajta bakteriális ételmérgezés, mely idegbénulással s halálla is járhat) ritkán fordult elő, az esetek majdnem mind magánháztartásokban készített sonka, kolbász vagy hurka fogyasztásával állnak összefüggésben, így nagyon meg kell gondolni, honnan szerezzük be a húsvéti sonkát!

írta
Dr. Lelovics Zsuzsanna táplálkozáskutató, dietetikus