Makroelem, melyből egy 70 kilós ember napi szükséglete átlag 1-1,5 gramm (g). A felnőtt ember szervezetének 1,5%-a kálcium, ami 70 kilós tömegnél 1,05 kilót jelent. Ennek 99%-a a csontokban és a fogakban van, a fennmaradó 1% a sejtek, szövetek, testnedvek és a vér fontos alkotóeleme. Felszívódását, hasznosulását a mellékpajzsmirigy és a D-vitamin-ellátottság, a foszfor és magnézium aránya szabályozza. Általánosan elfogadott az 1 rész magnézium, 5 rész kálcium és 10 rész foszfor arány. A kálcium nemcsak a csontok és fogak állományához szükséges, de szerepe van az izomtónus fenntartásában, az idegműködésben, az ingerületek átadásában és a normális véralvadás fenntartásában. Hiányában csökken a szervezet gyulladásos megbetegedésekkel szembeni ellenálló képessége, csontlágyulás és csontritkulás alakul ki, a fokozott idegingerlékenység következtében növekszik a görcskészség, könnyebben alakul ki magas vérnyomás, és zavar lehet a véralvadásban is. Fontos tudni, hogy a fehérjében dús étkezés fokozza a kálcium kiürülését a vizelettel. Ha egy 70 kilós ember 95 gramm fehérjét eszik naponta, és ehhez mindössze 500 milligramm kálcium párosul, akkor a szervezetében 10 év alatt mintegy 210 gramm kálcium kiürülését eredményezi, ami az összmennyiség 20%-a! Ha viszont túlzásba visszük a kálciumbevitelt, akkor a vesekő kialakulásának kockázatát növeljük.

A legtöbb kálciumot (100 grammra vonatkoztatva) a következő élelmianyagok tartalmazzák:

szezámmag   1160 mg, mák  968 mg, parmezán sajt  850 mg, edami és ementáli sajt  800 mg, trappista és óvári sajt  600 mg, juhtúró – gomolyatúró és gomolyasajt  400 mg, búzakorpa  340 mg, mogyoró  290 mg, rozskenyér  286 mg, Graham-kenyér  250 mg, petrezselyemzöld  245 mg, búzacsíra  240 mg, mandula  238 mg, dió  202 mg, metélőhagyma  200 mg, paraj  133 mg, tehéntej  120 mg, napraforgómag  118 mg, banán  110 mg