Zab, zabpehely, zabkorpa

Az utóbbi évtizedekben a gabonafélék fogyasztása világszerte – így hazánkban is – csökkent. Kedvezőtlenül változott a lisztfajták aránya is: a finomliszt tömeges felhasználása került előtérbe, pedig ebben az eredeti gabona tápértékének és rosttartalmának csak töredéke található meg. Épp ezért az egészséges táplálkozás elkötelezettjei csak teljes gabonaszemeket és -őrleményeket esznek, amelyek között a búza mellett a zab a legértékesebb. A zab jó tulajdonságait a zabpehely őrlésével, majd átszitálásával gyártott zabkorpa tartalmazza a legkoncentráltabban. 3 hétig naponta hozzávetőleg 5 deka zabkorpát vagy 10 deka teljes őrlésű zablisztet elfogyasztva a vérben a káros LDL-kolesztrerinszint 10-12%-kal, az összkoleszterinszint 10-15%-kal csökken, eközben a jó hatású HDL-koleszterinszint változatlan marad. Mindez a zab vízben oldódó rostjainak köszönhető, melyek a vékonybélben az epesavakat megkötik, azok kiürítését átlag 40%-kal növelik. Így a bélből visszaszívódó epesavak mennyisége jelentős arányban csökken, aminek pótlására a májban az epesavak termelése a koleszterinből fokozódik. Ezenkívül a vastagbélben a cellulóz, valamint egyes vízben oldható rostok fermentációja során acetát, propionát képződik és felszívódásuk után a májba jutva a koleszterinszintézist gátolják. A legjobb eredmények a magas 5,20 mmol/l fölötti kiindulási értékű vérkoleszterinszintnél várhatóak. Nagyon magas érték esetén azonban a zab önmagában már nem hatásos, gyógyszeres kezelésre van szükség. A zab – különösen a zabkorpa – nagy mennyiségben tartalmaz értékes rostokat. Ezek az emberi gyomor béltraktusában nem bomlanak le, nem emésztődnek meg, hanem a széklettel kiürülnek. Maguk a rostok a bélben vizet kötnek meg, megduzzadnak, növelik a béltartalom mennyiségét és így áthaladását gyorsítják. A rostok hatására különösen a vastagbélen keresztül való áthaladás gyorsul fel. A kevés rostot tartalmazó béltartalom lassabban mozog, így besűrűsödhet és hosszabb idő után krónikus obstipáció (székrekedés) alakulhat ki. Ennek hatására pedig évek, évtizedek alatt vastagbél-divetikulózus (kóros kiöblösödések a bélfalon) fejlődhet ki. A béltartalom lelassult áthaladása következtében a karcinogén (rákkeltő) anyagok a bél nyálkahártyájával hosszabb ideig érintkeznek, így a bélbaktériumok a béltartalomból több karcinogént képeznek. Mindez az étrend rosttartalmának emelésével, például rendszeres zabkorpa- vagy zabpehelyfogyasztással visszafordítható. A zabban (különösen a korpában) sok szelén van, ami a glutátion-peroxidáz enzim működését serkenti, ez a szervezet legfontosabb védelmezője a lipidperoxidáció ellen. A vízben oldódó élelmirostok (amiből a zabban is sok van) az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést lassítják és egyenletesebbé teszik, így az inzulinszükséglet is csökken, ezért hívjuk ún. lassú szénhidrátnak is. Fontos az is, hogy minden egyes zabszemecskét pelyvás burok vesz körül. Ez a héj megvédi a magbelsőt a külső behatásoktól és felületi szennyeződésektől, ezért bizton mondható, hogy a legtisztább „biogabona”.