A vákuumos főzés úttörői
A sous vide (vákuumos főzési eljárás vagy szuvidolás) kifejezésről a francia konyha juthat eszünkbe, nem is teljesen alaptalanul, ám a módszer alapjainak megteremtésében nagy szerepet játszott egy magyar fizikus, Kürti Miklós is (1908-1998), akit sokan az első molekuláris gasztronómusként tartanak számon. Õ rendezte meg Hervé This kollegájával az első Molekuláris és Fizikai Gasztronómiai Konferenciát, mivel vallotta, hogy a kémiát és a fizikát nem lehet elkülöníteni a konyhától. Õ volt, aki megalkotta a tökéletes „3 perces” tojás elméletét. Szerinte a 3 perces lágytojást 65 °C-on,1 órán át kell főzni. Ezen a hőfokon ugyanis a tojásfehérje megszilárdul, a sárgája azonban még folyós marad, az 1 óra alatt pedig a tojás külső és belső hőmérséklete pontosan eléri a 65 °C-t. 64,5 °C-on kicsapódnak a tojásfehérjében lévő fehérjék, a sárgájában található fehérjék azonban csak 65 °C fölött, ezért tanácsos 64 és 65 °C között, és semmiképp nem 65 °C fölött hőkezelni a tojást. Ugyanez igaz a libamájra, sertéssültre, marhapecsenyére, kacsamellre, zöldségekre vagy épp a lekvárra: mindegyiknek megvan a maga elkészítési hőmérséklete, módja és hőkezelési ideje, amely 1 és 120 (!) óra között változhat.Magának a módszernek a lényege, hogy lezárt vákuum- zacskóba kerül a nyersanyag, majd vízfürdőben készül az étel. Mellesleg a lezárt zacskóban történő ételkészítés sem mai találmány. A disznóhólyagba, disznógyomorba, bélbe töltött ételeket évszázadokkal ezelőtt is már vízfürdőben, alacsony hőmérsékleten (70 – 80 °C), hosszú ideig főzték (abálták). A mai modern módszer technikai alapjai az 1960’-as évek végén, a vákuumzacskók piacra kerülésével, a vákuumcsomagolás terjedésével teremtődtek meg. Mivel a W.R.Grace Company Cryovac divíziója gyártott ilyen zacskókat, ezért az angolszász országokban a „sous-vide” helyett gyakran a „Cryovacking”, a zacskókra a „cryovac” elnevezéssel találkozhatunk. A technikát eredetileg a kórházak, a repülőtéri catering céljaira fejlesztették ki. 1974-ben a három Michelin-csillagos francia séf, Pierre Troisgros (Roanne, Franciaország) megoldást keresett a libamáj 30-50%-ot is elérő súlyveszteségének csökkentésére. Mesterszakács kollégáját, Georges Pralus-t hívta segítségül, aki megoldásként a „sous-vide” technikát javasolta. Az eljárás lényege, hogy a friss nyersanyagokat légmentes műanyag tasakba (vákuumzacskóba) csomagolják, és jóval a forráspont alatti, kb. 60 °C-os folyadékba téve megfőzik, mindvégig tartva a hőmérsékletet, majd gyorsan lehűtik (sokkolják) és 0 – 3 °C-os hűtőtárolókban tárolják. Felszolgálás előtt az ételt forró vízben felmelegítik, ha kell, sütőben egy kicsit megpirítják, és kész is.
A nagy séfek is felkarolták
Pralus-t tartják tehát a sous-vide feltalálójának, de, ez így nem teljesen igaz, mert a módszer akkor lett elismert, amikor a 90’-es években más híres séfek, a spanyol Ferran Adria, az angol Heston Blumenthal valamint amerikai konyhafőnökök is felkarolták. Ismét egy fontos magyar ember, aki nagy szerepet játszott a sous vide konyhatechnológia tökéletesítésében: Kiss János, az amerikai Hyatt Hotels and Resorts Corporate konyhafőnöke, aki 14 évi kutatómunkájával tökéletesítette a technológiát, elsősorban a hűtés terén. A híres amerikai Super Bowl hétvégéjén sok évig Kiss János készített exkluzív vacsorát 5-8000 embernek ezzel a technológiával. Ma már a legnevesebb séfek – Paul Bocuse, Joel Robuchon, Charlie Trotter és Thomas Keller – éttermei is használják ezt az ételkészítési módot. Rocco De Spirito, a new yorki Union Pacific főszakácsa, lelkesen nyilatkozta: „…Nagy rajongója vagyok a lassú főzés technikájának, mert a hús megőrzi állagát az egész folyamat során. Nem esik össze, megőrzi zsír- és folyadéktartalmát, összetartva ezzel a benne lévő különféle ízeket …”. Ötféle vákuumos főzési technológiával készült ételt kínálnak az Union Pacific-ben – fácán, csirke, ököruszály, tőkehal és lazacból készült fogásokat. De Spirito állítása szerint a főzési technológia eredetibb ízeket biztosít. A fácánételeknél különösen jól bevált, mert nem kell a sütéshez sok zsírt használni. Megtartja a húst eredeti levében. A sous vide technológiát a séfek nem elsősorban azért alkalmazzák minden kontinensen, hogy energiát, személyzetet vagy nyersanyagot takarítsanak meg, hanem mert ez eredményezi a tökéletességet. Így biztosak lehetnek abban, hogy éttermeikben bárhol a világban ugyanazt a minőséget tudják nyújtani, legyen az Alain Doucasse a Spoon-nal, Nobuyuki Matsuhisa a Nobu-val, vagy Gordon Ramsey a nevével fémjelzett étteremlánccal. Tokióban, Londonban vagy akár New Yorkban, e technológiának köszönhetően tökéletes minőség kerül az asztalra. A vákuumos főzés technológiája a vezető éttermek konyhái mellett egyre jobban hódít más területeken is. Így például a gaithersburghi székhelyű Sodexho Marriott ellátó cég ezt a technikát kezdte használni az egészségügyi intézmények ellátásában. – A vákuumos főzéses technikát főleg hal- és csirkemell termékeink elkészítésében használjuk – mondta Ted Kinkel az étel és tápanyag terméket előállító és fejlesztési vállalat alelnöke. A betegek olyan táplálékot kapnak, melyek előállítási technológiája precíz és állandó adagolást, ízt és tápanyagmennyiséget biztosít.
A tökéletes marhasült
Alain Ducasse 11 Michelin csillagos séf a Grand Livre de Cuisine (Kulináris Enciklopédia) című művében azt írja, hogy a tökéletes marhasült előállítása sous vide (vákuumos főzési eljárással) technológiával 59 °C-on történik, és 72 órát vesz igénybe. Így a hús tökéletesen megőrzi színét, ízét, nedvességtartalmát és kevesebb mint 5%-ot veszít a súlyából, ellentétben a hagyományos főzéssel, ahol a nedvesség- és ezáltal a tápanyagveszteség a 35%-ot is meghaladhatja. A Der Feinschmecker szerint „A profi szakácsok számára a Grand Livre de Cuisine kötelező olvasmány. De a haladó amatőrök számára is érdekesek a benne foglalt receptek, egyszerűen azért, mert főzéstechnikai mércét adnak.”
Biztonsági előírások
A vákuumos főzés speciális vákuumos főző felszerelést igényel. Az egyik maga a vákuumozó, amely majdnem teljesen oxigén- és légmentes teret hoz létre az alapanyagok körül. Így megakadályozza az oxidációt, és nem történik jelentősebb elszíneződés, illetve meggátolja az aerob baktériumok szaporodását is. További előny, hogy vákuumban, azaz légüres térben a víz forráspontja 100 °C-ról 20 °C-ra csökken. A másik eszköz a temperáló termosztát, amely tizedfok pontossággal hőkezeli a terméket, s ez a pontosság a technológia lelke. Emellett az ételkészítéssel kapcsolatos előírások a lehető legszigorúbbak. A nem megfelelő hőmérsékleten történő főzés a Clostridium botulinum baktérium kifejlődéséhez vezethet, mely erősen mérgező botulizmust, ételmérgezést eredményezhet. Ezért a vákuumos főzési technológiát használó szakácsoknak főzés-biztonsági tanfolyamon kell részt venniük! A hőkezelő és mérőkészülékek helyes használatának elsajátítása nem könnyű, de alapvető fontosságú feladat. Meg kell tanulni, hogyan kell a zacskóban lévő étel közepének a hőmérsékletét megmérni. Hőkezelés után a termék maghőmérsékletét gyors (sokkoló) hűtéssel 3 °C alá kell csökkenteni (cook & chill), melynek eredményeképpen a terméket legalább 21, legfeljebb 40 napig tárolhatjuk minőségromlás nélkül. Utószennyeződés kizárva, mivel a termék a felhasználásig légmentesen zárt csomagban kerül raktározásra. Amennyiben azonnal -18 °C-ra fagyasztjuk a terméket, az eltarthatósági idő akár 18 hónapra emelhető. Felhasználás előtt 60 °C-os temperáló fürdőben felmelegítjük a terméket, a hőmérséklet pontosságát maghőmérővel ellenőrizzük, ezután elkészítjük (pár pillanatig a megfelelő edényben sütjük) és tálaljuk az ételt.